Vasalódeszkás for president!

Nekünk ez jutott…

Megmondom őszintén, nem szeretem a percek alatt mémmé váló embereket. Vagy általában nem szeretem. Legtöbbször nem is értek egyet a lihegőkkel, akik azonnal akarnak egy szeletet a tortából, hogy egy kicsit ők is a részesei legyenek. Vagy pont ellenkezőleg, meg kell mutatni, hogy ők aztán soha ilyet…

Vasalódeszkás úrral most tele van a média. És egy kicsit meg is érdemli. Nekem amolyan igazi jóindulatú tesitanárnak tűnik, aki tisztában van vele, hogy nem sportolókat nevel, nem zavarja, hogy ő a szertárban, a „rendes” tanárok meg a tanáriban szünetelnek. Szeretné, ha szeretnék a gyerekek és még az is érdekli, hogy egészségesebbek legyenek vele, mint nélküle. Nem akarja megváltani a világot, a helyén van. Pro és kontra sorakoztatnak itt érveket, amiből legtöbb a pro, hiszen egy szimpatikus, vicces figuráról van szó. Jelenleg nem szexi a kontra oldalon lenni. Persze erre is van igény, mert valamilyen nyakatekert mélymagyar meggyőződés miatt mindig van, aki már egy rég kihűlt segget is fényesre akar nyalni. Jó példa erre a promenad.hu:

https://www.promenad.hu/2020/06/15/olvasoi-levelek-alljunk-ki-balazs-jozsef-mellett/

Közben meg már az EMMI is belátta, hogy menthetetlen az ember, vagyis: „A tárca egyértelmű túlkapásként értékeli a tankerületi igazgató eljárását” És ezzel meg is volt a selyemzsinór, elfogadták a lemondását.

Sokan elégedetten csettintenek most, hiszen a gaz elnyomó rendszer most meghátrált. De sajnos nem így van. Nem hátrált meg. Még csak nem is lassít. Egy szerencsétlen túlbuzgó alkatrészt most kicserélnek, és az egész töfög-pöfög tovább, egyre gyorsuló mozgással a 19. századból nyakunkon maradt porosz mentalitással. Én nem gondolom, hogy ezek után sok-sok tanárnak jut majd eszébe csinálni valami egyedit, valami kreatívat. Valamit…

Mert mi van, ha az ő seggét nem mentik meg, mi van, ha belőle nem lesz mém. Mi van, ha sokkal okosabban, egyszerűbben, ügyesebben rúgják ki, és lesz annyi esze a csinovnyik elvtársnak, hogy ne csuklóztassa feleslegesen. Akkor az lesz, hogy elmúlik csendesen, nyom nélkül, és még csak a Blikk sem hívja majd fel.

Miközben a népszerűség hullámait a vasalódeszkán szörfözve lovagló tesitanárról és a méltán kiebrudalt tankerület vezetőről sokan és sokat beszélnek, egy nagyon fontos, talán a legfontosabb dolog kimarad.

Vajon melyik szülő fújta be a saját gyereke tanárját? Mi volt a motivációja, amikor nem a telefont vette fel, hogy „Lacikám nemár”, hanem egy levelet írt az igazgatónak? Mert lehet itt a tankerülettel, meg az Emmivel jönni, de az első lépést egy igazi percemberke, egy szürke eminenciás, egy legkisebbségi komplexusban szenvedő szülő tette meg. Nem kell ide a Nagy Testvér, elég, ha mi itt vagyunk egymásnak…

ttps://www.youtube.com/watch?v=oXexjvIogJo